~Csak jöttem, hogy lássam
Mit tennél ha
Adtam volna neked még egy esélyt
Hogy helyrehozd a dolgokat



~On repeatedly trying 
To tell me lies 
And I just don't know why 

This is stupid, I'm not stupid 
Don't talk to me like I'm stupid 
I still love you but I just cant do this 
I may be dumb but I'm not stupid

 ~Kitartóan próbálsz
Hazudni nekem
És nem tudom miért

Ez hülyeség, nem vagyok hülye
Ne beszélj úgy hozzám, mintha hülye lennék
Még mindig szeretlek de nem tudom ezt csinálni
Lehet néma vagyok de nem vagyok hülye

~Azt mondták engedjem el

Ő nem az igazi..

~Ha rám gondolsz

Ha megcsókolsz
Ha megbántasz, mosolyoddal kárpótolsz
Ha már nincs tovább
Ha nincs már több
Egy lap őrzi emlékül mit is rejt a könny


~Gyere ülj ide mellém, hadd súgjak valamit
A kapocs közöttünk mi kettőnket alakít
Nem kell más, nem érdekel senki
Tőlem Téged senki nem tud elvenni
Hogy veled maradok-e? Tudod a választ...
Amíg csak élek mindig nyújtom a támaszt
Itt vagy mellettem, más nem számít
Lelkem egy szikla, de szemed meglágyít
Ha elmennél, nem lenne értelme
Folytatni többé nem kelnék életre!

~Én szeretem őt! 
De a szerelem fáj.
Mert szívemet összetörte más ezerszer már.
Én akarom őt ki soha sem bánt.
De idebent százegy ajtót a múlt bezárt...

~A szerelem fáj 

A szerelem ég.

Idekint tűz borítja testem, ott belül a jég.

~Szívemben érzem még a tőrt. Hiába rejtem ezt, közel van még a perc, mikor még száz darabra tört.


~Túl magasra vágysz, hol van már a rózsaszínű felhő?
Veszélyes az út, a csúcshoz mindig közel a lejtő. 
Pont olyanná válsz, mint akiken nevettünk régen,
Hidd el, többet ér mindig, amit nem kapsz meg pénzen.

~Gyönyörű világod, mi szerelemtől lángolt,

Fekete-fehérré változott.

~Rohan a világ, ha te is rohansz, lehetsz a legjobb,
De céltalan a cél, én nem hiszem, hogy ez az, ami feldob.
Magányos a szív, ha kelepcébe magát bezárja,

Én segítek, ha kell, ha úgy érzed, hogy mégiscsak szállna.