2011. szeptember 1., csütörtök

~Sose vezess gyorsabban mint ahogy az őrangyalod repülni tud.


~Tűnj el az életemből,
Kiszakítottál egy darabot a szívemből,
Nem érdekel engem ez a sok hazugság,
Tartsd meg inkább azoknak kik a talpadat nyalják.


~Ne várd el,hogy majd én kereslek,
Az én számból többé nem hallod,hogy szeretlek,
Én nem leszek olyan, kit palira vesznek,
Hiába szeretlek, inkább elengedlek.


~hogy vagy? - elavult.
kössz jól. - betanult.


~Nem kell úgy tenned, mintha gondolnál rám..


~Vársz,ameddig élsz,pedig elindulhatnál végre
Ha önmagadtól félsz,mi a fasznak állnál félre?


~Felettem keselyűk köröznek,
de én akkor sem török meg
itt a lelkem, meg az agyam
ha tudod vedd el és dögölj meg!


~Kérem vissza szívemet te seggfej! És már nem érdekel, milyen édesen nézel...


~Mikor kértelek, hogy gyűlölj, te szerettél, s mikor kértelek, hogy szeress, te már csak nevettél...


~Elkezdetek beszélgetni, és minden remek: szereted és tetszel neki. Sokat vagytok együtt, az érzés egyre mélyebb, s egy napon, anélkül, hogy észrevennétek, rájössz, hogy szereted. Az idő megáll, és azt hiszed, hogy az egész világ csakis a tiétek, egyedül a tiétek. Egészen addig, míg egyikőtök lelép, és kitépi a másik szívét, amíg még dobog, és otthagyja a leggyalázatosabb állapotban szegényt…


~Néha úgy érzem a saját szívem határait feszegetem... megbocsájtok, elfelejtek, szeretek, tűrök, s várom hogy mikor pattan el megint a húr...


~Most látom csak, milyen is vagy igazából, és nem bánom, hogy véget ért.


~Fuss csak az élet elől.. egyszer úgy is megállsz mert elfogy a levegő.


~Az eszem azt súgja.. mit súgja?! őrjöngve követeli!: - Menekülj, mert pórul jársz megint! De a szívem.. a szívem, az hajthatatlan.


~Kitörlöm az üzeneteid, kitörlöm a mosolyod, kitörlöm az illatod. Száműzlek az emlékeimből, és a gondolataimból. Nem más, csak egy feledésbe merült hiba maradsz a szívem legmélyén.


~Megdöbbentő, milyen hamar elmúlik a bizalmasság egy kapcsolatból, milyen hamar lesz két emberből újra idegen.


~Kicsit fáj még, hogy átvert, amúgy tényleg nem komoly. Vadul nyüzsgő hangyaboly lakik bennem pár napig és elfelejtem aztán, szép lazán.


~Ha valakit nagyon szeretünk, mindennél jobban hinni akarunk neki, még akkor is, ha már ezerszer hazudott azelőtt.


~Nekem te ne papolj, tudom milyen kemény az élet, darabokra tört szívből többet én már nem kérek! Hevertem úgy a padlón, mint kisgyermek eldobott játéka, tudod, egyetlen egy dolog van, ami kitart mindenki mellett: a saját árnyéka.


~Felednem kell a múltam, ha nem akarok úgy élni, mint egy gyűrött felmosórongy. De mindig újra és újra meghallgatom azokat a zenéket, amelyeket akkor szerettem, újra megnézem a régi képeket, ösztönösen előidézem az emlékeket - és egész nap, minden percben azon elmélkedem, hogy vajon az, ami engem ennyire megvisel, őt is megviseli?


~És királyfinak képzeled azt, aki igazából csak egy szimpla béka...


~Nem születtem elég középső ujjal, hogy meg tudjam mutatni, mennyire utállak.


~pótvizsga-a nap mikor a fiatalok egy része mélyen hívő lesz.


~Attól, hogy nem beszélsz rólam,
még nem vagyok halott.
Élek és félek, és egyedül vagyok.
Látom, hogy kék az ég, és érzem a szelet,
de már semmi sem jó, mint régen Veled.
Attól, hogy sírok, még nem vagyok gyenge.
Élvezed hogy kínzol és ebbe halok bele.
Szorít az idő, bár tudom már elkéstem.
Egy hónap van még, s meghal bennem minden.
Meghal bennem minden, és bárcsak én is meghalnék.
Felvágott erekkel az ágyadon feküdnék.
Te benyitnál csendesen, és észrevennél engem,
így megtudnád talán, hogy mi voltál nekem.


~Már csak a Túró Rudiban bízom....Ez van.


~Akármit is cselekszel az életedben, lényegtelenné válik, de nagyon fontos, hogy megtedd, mert senki más nem fogja. Mint mikor valaki belecsöppen az életedbe, és az egyik feled azt mondja: "közel sem vagy a tökéletes állapothoz", de a másik viszont: "tedd örökre magadévá őt.


~Egy szép napon az én hajóm is befut - amilyen 
szerencsém van, épp a reptéren leszek...


~Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerűen csak szerelmes vagy valakibe. Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen. Egyszeruen csak szereted. És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang. Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszeruen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedből. Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére. És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére.


~Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz. Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged...mindenestül!


~Ha arra gondolsz, kit szívből szeretsz, de ő azt mondja Neked: 
"Nem kellesz, mehetsz!" 
Ne emészd magad miatta, az ő baja, hisz a nagy szerelmet kihagyta. 
Ha nem tudta becsülni őszinte szerelmedet, 
Ha meg tudta karcolni szerelmes szívedet 
Hagyd, hadd menjen saját útjára,meglásd, 
Vissza fog emlékezni a múltjára. 
Eszébe fog majd jutni, hogy volt egy lány, 
Ki őt szívből szerette, de meglásd te találsz 
EZERSZER KÜLÖNBET HELYETTE.


~Nekem van életem, csak helyet csináltam benne neked.


~Mit teszel, mikor tudod, hogy valami rosszat tesz neked, és mégis képtelen vagy elengedni?


~Egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba esnek. Lehet csak egy időre, lehet rossz időpontban, lehet túl későn, de lehet, hogy örökre.


~Ha pia száll a fejembe, semmi nem jut az eszembe...


~A zenében egy jó van; ha üt, nem érzel fájdalmat.


~úgyis annak tepersz aki elveszi az eszed, de 10ből 9et az izgat ha sz*rba se veszed...


~Úgy megütlek hogy azt is begipszelik akinek elmeséled!


~Későn fog rádöbbenni, hogy mégis volt egy lány, ki hibái ellenére eszméletlenül tudta szeretni... /vagy nem/...


~Lehet egyszerű vagy egyedi.. minden mástól függ.. Nekem tevagy aki érzelmeim keveri..


~A Földön nincs mennyország, de vannak darabjai.


~Néha nyugtalan lelkem és félek, hogy nem mondhatom el,azt, hogy nélküled semmit sem érek.


~Az ígéreteket nem tartják be. Ezt tőled tanultam.


~Mindenre emlékszem, hidd el minden pillanatra..


~Leszoktatom magam rólad.


~A szívet azért rejtette el Isten, hogy ne lássa senki amikor megszakad..


~Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked...


~Tévedéseink felét azért követjük el, mert érzünk, amikor gondolkodnunk kellene, a másik felét pedig azért, mert gondolkodunk, amikor éreznünk kellene..


~Lehet, hogy Te mást találtál akivel most boldogabb vagy, de soha senki másnak nem lehetsz az, aki nekem vagy!


~Menekültem...próbáltam futni álmomban, de nem léphettem...Hát mit tegyek, ha a préda megint én lettem...


~Hányféle üvegfal létezik bennünk? És hánnyal kell megküzdenünk
egy életen át? Hányszor veszíthetünk el valakit? És hányszor önmagunkat?




~Becsaptál, hazudtál, hitegettél, kedves voltál, vicceltél, szerettél, imádtál, gyűlöltél...


~ Fáj, hogy ennyire szeretlek ... mert ha rád nézek, látom, hogy ez téged mennyire nem érdekel

~ Te vagy minden, ami belőlem hiányzik.. 


~Nem kellene, hogy szeresselek, s törődjek veled. Nem kellene úgy élnem az életem, hogy folyton arra vágyjak, hogy velem légy. Nem kellene azon elmélkednem, hogy vajon merre jársz, s mit teszel. Sajnálom, nem tehetek róla. Szerelmes vagyok beléd.


~Az én hercegem nem lóval jön, hanem gyalog. Valószínűleg ezért ér ide ilyen lassan...


~Azt hiszem ennyire még soha nem voltam senkié.


~Zuhantam. Az egyik kezemben a szívét tartottam, a másikban pedig a sajátom. Valamelyiket el kellett engednem, hogy megmentsem magam. Az ésszerű az lett volna, hogy magamat mentem, de ehelyett eldobtam mindenem, amim csak van, hogy vigyázhassak az Ő szívére.


~Megváltozott az életem, mikor elfoglaltad szívem, másnak helyet sem hagyva, még engem is kitúrtál innen.


~A legrosszabb érzés nem a magány, hanem az hogy akit te sosem tudnál elfelejteni,megfeledkezik rólad.


~Vodka+jég=károsítja a vesét. Rum+ jég= károsítja a májat. Wgiskey+ jég= károsítja a szivet. Gin+ jég= károsítja az agyat. Ki hitte volna hogy az a kurva JÉG tesz tönkre bennünekt?!


~A többiektől szép az élet,másoktól meg kurva ronda.


~Egy lánynak a lábai a legjobb barátai. Néha azonban a jó barátoknak is el kell válniuk egymástól.


~Neee, ne! Csak a gombokat ne! Gumicukorból vannak..


~Isten megteremtette az óceánokat.. a tavakat.. aztán Téged is. De tudod, mindannyian követünk el hibákat.


~Egy vagyok a millióból
De ennyi nekem is jár a jóból
Hogyha megkapom ezt az álmot
Gyönyörű lepke lesz a hernyóból
Könnyű szárnyain elrepít
Oda ahol semmi nem kényszerít
Arra, hogy a testem hordja a lelkem terhét
Felszabadít
És tépd el a láncaim ordítva, kettéhasítva.


~Szinte hihetetlennek éreztem, hogy valaki teljesen egyedül, minden segítség nélkül ennyire hülye legyen.


~A régi barát aranyat ér, az új ezüstöt, és van aki sz*rt se.


~Ha nem tudsz magadon nevetni, én örömmel megteszem helyetted.


~Inkább legyek Alzheimer kóros, mint Parkinson kóros, mert inkább felejtsem el kifizetni a sört mint, hogy kiborogassam.


~Spongyabob: A mi kedves barátunk már alulról szagolja az ibolyát.
Patrik: Én azt hittem meghalt.


~Óriási szappanbuborék szeli át az eget majd a végén a szemembe néz és egyszerűen kinevet..


~Elkerül a szerencse, mint a minőség a Tescot.


~Úgy várom már, hogy kisírd a szemed a vállamon, de csak szeretnéd, mert én kirúgom a fogad egyenként..


~- Mit akarsz a jövőtől? 
- Elfutsz, ha azt mondom téged?
- Utánam futsz, ha azt mondom igen?


~Édes mosollyal vágom el a torkom...


~Ma mosoly, holnap könnyek, ma még nehéz, holnap könnyebb. Nézz az égre, a legszebb fényre, láss egy álmot, s harcolj érte!


~Nem szeretsz? Kb lesz*rom, tök nyugodtan fogok aludni. Te meg tépj egy számot, állj be a sorba és még dobok egy csókot is.


~...nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért,mert már nem része az életednek!...

2011. július 21., csütörtök

~Nem zavarom a boldogságod, nem könyörgök, hogy szeress, lesz még idő mikor büszke szíved felkeres...


~Múlton rágódni? Nem fogok! 
Változtatni? Nem tudok! 
Mától a múlt, ami nem érdekel ! 
A mában élek, és a jövő felé haladok..
Azokkal az emberekkel, akiket a legjobban szeretek..


~A francba már a viszonzatlan szerelemmel!


~Ti férfiak azt hiszitek, hogy mindent megengedhettek magatoknak, hogy az egész világ körülöttetek forog, és mindenki más csak selejt. Hát nehogy azt hidd. Akármikor összetöröm, kifacsarom a szívetek. Sosem leszek a céltáblátok.


~Talán így jobb lesz, nem tudom, talán nem, leszarom. Ezeken gondolkozni nem szánalom, ezeket így érzem, vállalom. Mert mikor szükség van valakire, olyankor sosincs ott. Mikor elmondanám valakinek nem mondhatom...


~Szeretném ha minden álmom az ölembe hullana..


~Szerelmes beléd. Vagyis érez valamit irántad, amiről azt hiszi, hogy szerelem. A szenvedély, a harag, a vágyakozás és a tökéletes butaság szerencsétlen keverékét.


~Néha bántod azt akit szeretsz, néha szereted aki bánt, 
néha van kit el kell eressz, néha van ki visszaránt.

~Valahol vár egy más világ, ahol majd lesznek új csodák, ahol nem számít, hogy ki vagy, csak amit érzel legyen igaz.

~szerettem aki volt, utálom aki lett...

~Hát egye fene, itt vagyunk, és én szeretem őt

~Ha mindenki elhagyott, és senki sem szeret már, Gyere el hozzám, és én szépen a füledbe súgom: -Nekem sem kellesz már!

~Ordítanék,de felesleges. 
Sírnék, de nevetséges.
Elég ennyi.De nem
 
haragszom.
Más lettél. s már nem bírom..íme a vallomás,
nem tudom, hogy
 szép-e, de remélem érezhető benne,
ennek most vége.

~Nem számít hányszor buktál el. 
Nem számít mennyire ismered már. 
Nem számít hányszor ábrándultál ki belőle. 
Újra és újra...újra és újra... beleszeretsz.

~Kimondom mi bánt,
Nem érdekelnek a hibák,
Leszarom mit gondol a világ,
Csak élem az életem tovább!

~És rájöttem, hogy nincs rosszabb, mint úgy érezni, 
hogy senkit nem érdekel, hogy létezünk, 
hogy senki nem figyel arra, amit mondunk, 
és hogy a világ tökéletesen működik a 
mi zavaró jelenlétünk nélkül is.
~Hé Ámor ! Vagy Cupido, vagy mi vagy te, hogy jössz te ahhoz, hogy milliókat szopass be ?


~Mondhatnám az utca nyelvén: kajakra átbasztál!, mondhatnám kulturáltan: zátonyra futott kapcsolatunk!, mondhatnám, ahogy a haverok: jól beszoptad!, mondhatnám, ahogy érzem: egyedül én bíztam benned ezen a Földön, és ezért rúgtál belém a földön.


~Akárhova nézett, szürke falakat látott, pedig ő elképzelt régen egy színes világot.


~Lennie kellene valami szerelemcsillapítónak.


~Egy kérésem volna,bármily meglepő,ha már az életben mindenütt ott vagy, legalább az álmaimban ne gyere elő.


~Menj tovább, hisz én szó nélkül elengedlek. Az meg az én bajom, ha mesében élek és lepkéket kergetek.


~Utálsz? Remek. Tépj egy számot, és állj be a sorba.


~Ne akarj megérteni, csak fogadj el úgy, ahogy vagyok.


~Kövessük el a tökéletes bűntényt. Én ellopom a szíved, és Te ellopod az enyémet!


~Remélem, emlékké válok majd idővel és a múltad leszek, ha akarod, ha eszedbe jutok majd, ha eszedbe jut a mosolyom, néhány kedves szavam, az érintésem... 
Ez leszek én: egy megfakult emlékkép, mely rád nevet. Múltleszek, mert a jövőd nem lehettem...


~Már belefáradtam, hogy a herceget várjam, inkább ülök az ágyban és a plafont bámulom egymagam.


~...a tegnap szép volt,de a mának nincsen semmi varázsa...


~Normális embereknek tovább tart kimondani, hogy szeretlek. Első lépcső, mikor azt hiszed, hogy azt hiszed. Aztán eljön a pillanat, mikor azt hiszed, hogy tudod. Aztán jön az, mikor tudod, hogy tudod, de nem tudod kimondani. És akkor következik az, amikor tudod, hogy tudod és már nem bírod visszatartani.


~Az, hogy szingli vagyok, nem azt jelenti, hogy elérhető is.

~Az igazi csajok nem tökéletesek, mert a tökéletes lányok nem igaziak.


~Ha minden egyes alkalommal, mikor megnevettettél, lehoztam volna egy csillagot, akkor most az egész égbolt a tenyeremben lenne.


~- Örülök hogy te mindig ilyen vidám vagy.
- Így látod?
- Így.
- És azt szereted, ha ilyen vagyok?
- Azt.
- Akkor örülök, hogy nem ismersz teljesen.


 

2011. július 18., hétfő

~kéz a kézben, száj a szájban.Más a kézben,más a szájban.Más a kézben, kéz a másban.Más a másban.Ez a szex*


~Az ördög nem alszik. Legalábbis nem akárkivel...


~Nem sürgetem nem várom
Nem bántom nem sajnálom
Nem sajnáltatom magam magam adom
Neki megadom neki megadom magam.


~És egyre csak, egyre csak szüntelen 
Dörömböl a picinyke motor.
Úgy érzem, mintha bennem
Harcolna Menny és Pokol. 


~Minden olyan, mintha 
Az volna ami, de mégsem.
Hogy tudsz így aludni, mikor
Tudod, hogy nem alszom én sem?


~Csak azért vagy itt, hogy te légy 
az álmatlan párom.
Eleget néztelek, jöhetne már az álom,
Úgy várom.


~Na szóval szeretlek én Élet,
mert te olyan jó vagy hozzám.
Ha néha el is vettél,
késôbb mindent bepótoltál,
Lenn a sliccem
viharon túl, szélcsenden innen.


~Te vagy a herceg, de ez nem az én mesém,valaki másé. 

~Meg kellett próbálnom. És megpróbáltam. (...) De istenemre mondom, nem akarok senki mást, csak téged. Nem is akarok mást akarni, csak téged.

- Ha megismernéd az igazi énemet, nagyot csalódnál.
- Akkor okozz nekem csalódást, (...) másképp tényleg nem tudnék lemondani rólad.

~Ha nem írsz,nem beszélünk!...De később ne gyere nekem magyarázni,mikor csak azon kapod magad,hogy kapcsolatban vagyok,s hirtelen rájöttél,mit vesztettél..

2011. július 16., szombat

~Bánni és elbánni velem is lehet...


~Bár nem ismerlek téged, nem nevettem veled, nem sírtam veled, nem csókoltalak, én mégis szeretlek. Teljes szívemből szeretlek.


~Azt mondtad, a mennyország tükröződik a szemeimben, és nézz rám: glóriát is viselek.


~Varázsütésre a szívembe zártalak.


~Végre sínen voltam...csak jött a vonat.


~Ha meghalok, az angyalok
A dossziém láttán
Fejüket csóválják,
Hogy bizony, ez csúnya látvány.


~.. Mostmár tudom átvertél.. ami nem volt szép tőled.. de megbánod azt elhiheted.. én nem felejtek ..


~vétkezni emberi dolog..de isteni érzés.


~Talán még fel sem fogtam azt, mit kaptam
talán én mást érdemelnék
ahhoz hogy mind az összes jót ,vissza adjam
talán egy élet is kevés
hisz úgy szeretsz, ahogy soha senki más
csak te vagy szívemnek a megváltás.


~Lehetnék veled, de nem lettem
Amit én sem érthetek, de meg tettem...

Lehetnék az is, aki érezte,
Hogy minden szó hamis, mégsem kérdezte...

~Te is lehetnél tudod, aki értem él
De ha az egészet unod, ilyet miért tennél?

~Magamat nem hagyom, mindent én sem érthetek,
Innen elrugaszkodom, köszönöm, viszlát, ég veled!

~Körbe-körbe, egy helyben jársz, azt hiszed, hogy így megtalálsz, én ott vagyok, ahol nem keresel, mindig előtted, pont egy lépéssel..

~Felpörögve, az őrültségre kész
Nincs kiszállás, akkor sem, ha félsz..