~Múlton rágódni? Nem fogok! Változtatni? Nem tudok!
Mától a múlt, ami nem érdekel !
A mában élek, és a jövő felé haladok..
Azokkal az emberekkel, akiket a legjobban szeretek..
~A francba már a viszonzatlan szerelemmel!
~Ti férfiak azt hiszitek, hogy mindent megengedhettek magatoknak, hogy az egész világ körülöttetek forog, és mindenki más csak selejt. Hát nehogy azt hidd. Akármikor összetöröm, kifacsarom a szívetek. Sosem leszek a céltáblátok.
~Talán így jobb lesz, nem tudom, talán nem, leszarom. Ezeken gondolkozni nem szánalom, ezeket így érzem, vállalom. Mert mikor szükség van valakire, olyankor sosincs ott. Mikor elmondanám valakinek nem mondhatom...
~Szeretném ha minden álmom az ölembe hullana..
~Szerelmes beléd. Vagyis érez valamit irántad, amiről azt hiszi, hogy szerelem. A szenvedély, a harag, a vágyakozás és a tökéletes butaság szerencsétlen keverékét.
~Néha bántod azt akit szeretsz, néha szereted aki bánt,
néha van kit el kell eressz, néha van ki visszaránt.
~Valahol vár egy más világ, ahol majd lesznek új csodák, ahol nem számít, hogy ki vagy, csak amit érzel legyen igaz.
~szerettem aki volt, utálom aki lett...
~Hát egye fene, itt vagyunk, és én szeretem őt.
~Ha mindenki elhagyott, és senki sem szeret már, Gyere el hozzám, és én szépen a füledbe súgom: -Nekem sem kellesz már!
~Ordítanék,de felesleges.
Sírnék, de nevetséges.Elég ennyi.De nem haragszom.
Más lettél. s már nem bírom..íme a vallomás,
nem tudom, hogy szép-e, de remélem érezhető benne,
ennek most vége.
~Nem számít hányszor buktál el.
Nem számít mennyire ismered már. Nem számít hányszor ábrándultál ki belőle.
Újra és újra...újra és újra... beleszeretsz.
~Kimondom mi bánt,
Nem érdekelnek a hibák,Leszarom mit gondol a világ,
Csak élem az életem tovább!
~És rájöttem, hogy nincs rosszabb, mint úgy érezni,
hogy senkit nem érdekel, hogy létezünk, hogy senki nem figyel arra, amit mondunk,
és hogy a világ tökéletesen működik a
mi zavaró jelenlétünk nélkül is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése