~Hé Ámor ! Vagy Cupido, vagy mi vagy te, hogy jössz te ahhoz, hogy milliókat szopass be ?


~Mondhatnám az utca nyelvén: kajakra átbasztál!, mondhatnám kulturáltan: zátonyra futott kapcsolatunk!, mondhatnám, ahogy a haverok: jól beszoptad!, mondhatnám, ahogy érzem: egyedül én bíztam benned ezen a Földön, és ezért rúgtál belém a földön.


~Akárhova nézett, szürke falakat látott, pedig ő elképzelt régen egy színes világot.


~Lennie kellene valami szerelemcsillapítónak.


~Egy kérésem volna,bármily meglepő,ha már az életben mindenütt ott vagy, legalább az álmaimban ne gyere elő.


~Menj tovább, hisz én szó nélkül elengedlek. Az meg az én bajom, ha mesében élek és lepkéket kergetek.


~Utálsz? Remek. Tépj egy számot, és állj be a sorba.


~Ne akarj megérteni, csak fogadj el úgy, ahogy vagyok.


~Kövessük el a tökéletes bűntényt. Én ellopom a szíved, és Te ellopod az enyémet!


~Remélem, emlékké válok majd idővel és a múltad leszek, ha akarod, ha eszedbe jutok majd, ha eszedbe jut a mosolyom, néhány kedves szavam, az érintésem... 
Ez leszek én: egy megfakult emlékkép, mely rád nevet. Múltleszek, mert a jövőd nem lehettem...


~Már belefáradtam, hogy a herceget várjam, inkább ülök az ágyban és a plafont bámulom egymagam.


~...a tegnap szép volt,de a mának nincsen semmi varázsa...


~Normális embereknek tovább tart kimondani, hogy szeretlek. Első lépcső, mikor azt hiszed, hogy azt hiszed. Aztán eljön a pillanat, mikor azt hiszed, hogy tudod. Aztán jön az, mikor tudod, hogy tudod, de nem tudod kimondani. És akkor következik az, amikor tudod, hogy tudod és már nem bírod visszatartani.


~Az, hogy szingli vagyok, nem azt jelenti, hogy elérhető is.

~Az igazi csajok nem tökéletesek, mert a tökéletes lányok nem igaziak.


~Ha minden egyes alkalommal, mikor megnevettettél, lehoztam volna egy csillagot, akkor most az egész égbolt a tenyeremben lenne.


~- Örülök hogy te mindig ilyen vidám vagy.
- Így látod?
- Így.
- És azt szereted, ha ilyen vagyok?
- Azt.
- Akkor örülök, hogy nem ismersz teljesen.