2011. szeptember 15., csütörtök

~Mióta megszülettem, élek. Ez egy nagyon szép hobbi, bár egyre nehezebb.

~Körkörös repülés, Vagy körkörös zuhanás? Kell, hogy érts, kell, hogy láss. Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek, Ha zuhanni kezdesz, Én megfogom a kezed. Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető, Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, ha érted, Én itt vagyok veled, és szeretlek téged...

~Ha gyűlölsz valakit, gondold meg, van-e értelme; ha viszont szeretsz valakit, ne gondolkodj azon, hogy van-e értelme.

~A kilátástalanság vezet erre az útra.Amikor bármerre
fordulsz nem látsz kiutat, sehol semmi remény..

~Összetört szív oson az éjben,
Csalódottan bandukol egy sziklaszélen,
Egy óvatlan pillanatban megcsúszik a lába,
És elnyeli őt a sötétség szája.

~Azoknak, akiket szeretünk, csaknem mindig nagyobb a hatalmuk rajtunk, mint nekünk önmagukon.

~A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.

~Mérlegeltem, mi volt, s mi lesz és úgy láttam, mindegy mi vár: egyensúlyban tartja üres életem egy üres halál...

~...ha hatalmamban lett volna, hogy ne szülessek meg, bizonyára nem vállaltam volna az életet ilyen nevetséges feltételekkel. De még hatalmamban áll meghalni..

~Sebzett szív csak sebezhet.

~Nehéz elhinni, hogy aki valaha mosolyt csalt az arcomra, most könnyeket csal a szemembe.
Látod én könny nélkül nézek rád,búcsúzz hát, hisz elmúlt egy érzés, kihűlt a vágy...

~ Azért hívják ezt szerelembe esésnek, mert nem kell kényszerítened magad az esésre, csak megtörténik.

~A hazugság nagyon fáradságos dolog, az embernek meg kell erőltetnie a memóriáját, ha nem akar lebukni.

~A Mikulás azért olyan vidám, mert tudja, hol laknak a rossz kislányok.

~fiú.:szia cica.lehet köztünk valami?
 lány.:igen...egy nagy szakadék,amibe belelöklek.:DDD

~Milyen jogon vettek rám követ, és köptök szemembe?
Azt mondjátok: ”ne menj el”, és mégsem álltok ki mellettem...

~Ha létezne időgép mindenki vissza járna
Hogy ne kövesse el a hibát amiért már hiába.

~Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el:
Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely,
Visszavár mindig, nem feled! Bár várhat százezer éven át,
Nincs az az idő, nincsen az a tér, ami közénk odafér.

~Ha nem tudsz úszni ne mássz fára, mert elüt a villamos!

~kellek?-szerezz meg.
megszereztél?-tarts meg.
megtartottál?-ne engedj el.
elengedtél?-elbasztad.

~Ígérem nem zavarok többé, s most már végleg elmegyek.Egy lány félre áll az utadból, nem lesz többé játékszered!Köszönöm a könnyes éjszakákat, köszönöm hogy szerethettelek!
Egy világot törtél össze bennem, ne hidd, hogy könnyen elfelejtettelek..

2011. szeptember 1., csütörtök

~Sose vezess gyorsabban mint ahogy az őrangyalod repülni tud.


~Tűnj el az életemből,
Kiszakítottál egy darabot a szívemből,
Nem érdekel engem ez a sok hazugság,
Tartsd meg inkább azoknak kik a talpadat nyalják.


~Ne várd el,hogy majd én kereslek,
Az én számból többé nem hallod,hogy szeretlek,
Én nem leszek olyan, kit palira vesznek,
Hiába szeretlek, inkább elengedlek.


~hogy vagy? - elavult.
kössz jól. - betanult.


~Nem kell úgy tenned, mintha gondolnál rám..


~Vársz,ameddig élsz,pedig elindulhatnál végre
Ha önmagadtól félsz,mi a fasznak állnál félre?


~Felettem keselyűk köröznek,
de én akkor sem török meg
itt a lelkem, meg az agyam
ha tudod vedd el és dögölj meg!


~Kérem vissza szívemet te seggfej! És már nem érdekel, milyen édesen nézel...


~Mikor kértelek, hogy gyűlölj, te szerettél, s mikor kértelek, hogy szeress, te már csak nevettél...


~Elkezdetek beszélgetni, és minden remek: szereted és tetszel neki. Sokat vagytok együtt, az érzés egyre mélyebb, s egy napon, anélkül, hogy észrevennétek, rájössz, hogy szereted. Az idő megáll, és azt hiszed, hogy az egész világ csakis a tiétek, egyedül a tiétek. Egészen addig, míg egyikőtök lelép, és kitépi a másik szívét, amíg még dobog, és otthagyja a leggyalázatosabb állapotban szegényt…


~Néha úgy érzem a saját szívem határait feszegetem... megbocsájtok, elfelejtek, szeretek, tűrök, s várom hogy mikor pattan el megint a húr...


~Most látom csak, milyen is vagy igazából, és nem bánom, hogy véget ért.


~Fuss csak az élet elől.. egyszer úgy is megállsz mert elfogy a levegő.


~Az eszem azt súgja.. mit súgja?! őrjöngve követeli!: - Menekülj, mert pórul jársz megint! De a szívem.. a szívem, az hajthatatlan.


~Kitörlöm az üzeneteid, kitörlöm a mosolyod, kitörlöm az illatod. Száműzlek az emlékeimből, és a gondolataimból. Nem más, csak egy feledésbe merült hiba maradsz a szívem legmélyén.


~Megdöbbentő, milyen hamar elmúlik a bizalmasság egy kapcsolatból, milyen hamar lesz két emberből újra idegen.


~Kicsit fáj még, hogy átvert, amúgy tényleg nem komoly. Vadul nyüzsgő hangyaboly lakik bennem pár napig és elfelejtem aztán, szép lazán.


~Ha valakit nagyon szeretünk, mindennél jobban hinni akarunk neki, még akkor is, ha már ezerszer hazudott azelőtt.


~Nekem te ne papolj, tudom milyen kemény az élet, darabokra tört szívből többet én már nem kérek! Hevertem úgy a padlón, mint kisgyermek eldobott játéka, tudod, egyetlen egy dolog van, ami kitart mindenki mellett: a saját árnyéka.


~Felednem kell a múltam, ha nem akarok úgy élni, mint egy gyűrött felmosórongy. De mindig újra és újra meghallgatom azokat a zenéket, amelyeket akkor szerettem, újra megnézem a régi képeket, ösztönösen előidézem az emlékeket - és egész nap, minden percben azon elmélkedem, hogy vajon az, ami engem ennyire megvisel, őt is megviseli?


~És királyfinak képzeled azt, aki igazából csak egy szimpla béka...


~Nem születtem elég középső ujjal, hogy meg tudjam mutatni, mennyire utállak.


~pótvizsga-a nap mikor a fiatalok egy része mélyen hívő lesz.


~Attól, hogy nem beszélsz rólam,
még nem vagyok halott.
Élek és félek, és egyedül vagyok.
Látom, hogy kék az ég, és érzem a szelet,
de már semmi sem jó, mint régen Veled.
Attól, hogy sírok, még nem vagyok gyenge.
Élvezed hogy kínzol és ebbe halok bele.
Szorít az idő, bár tudom már elkéstem.
Egy hónap van még, s meghal bennem minden.
Meghal bennem minden, és bárcsak én is meghalnék.
Felvágott erekkel az ágyadon feküdnék.
Te benyitnál csendesen, és észrevennél engem,
így megtudnád talán, hogy mi voltál nekem.


~Már csak a Túró Rudiban bízom....Ez van.


~Akármit is cselekszel az életedben, lényegtelenné válik, de nagyon fontos, hogy megtedd, mert senki más nem fogja. Mint mikor valaki belecsöppen az életedbe, és az egyik feled azt mondja: "közel sem vagy a tökéletes állapothoz", de a másik viszont: "tedd örökre magadévá őt.


~Egy szép napon az én hajóm is befut - amilyen 
szerencsém van, épp a reptéren leszek...


~Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerűen csak szerelmes vagy valakibe. Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen. Egyszeruen csak szereted. És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang. Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszeruen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedből. Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére. És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére.


~Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz. Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged...mindenestül!


~Ha arra gondolsz, kit szívből szeretsz, de ő azt mondja Neked: 
"Nem kellesz, mehetsz!" 
Ne emészd magad miatta, az ő baja, hisz a nagy szerelmet kihagyta. 
Ha nem tudta becsülni őszinte szerelmedet, 
Ha meg tudta karcolni szerelmes szívedet 
Hagyd, hadd menjen saját útjára,meglásd, 
Vissza fog emlékezni a múltjára. 
Eszébe fog majd jutni, hogy volt egy lány, 
Ki őt szívből szerette, de meglásd te találsz 
EZERSZER KÜLÖNBET HELYETTE.


~Nekem van életem, csak helyet csináltam benne neked.


~Mit teszel, mikor tudod, hogy valami rosszat tesz neked, és mégis képtelen vagy elengedni?


~Egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba esnek. Lehet csak egy időre, lehet rossz időpontban, lehet túl későn, de lehet, hogy örökre.


~Ha pia száll a fejembe, semmi nem jut az eszembe...


~A zenében egy jó van; ha üt, nem érzel fájdalmat.


~úgyis annak tepersz aki elveszi az eszed, de 10ből 9et az izgat ha sz*rba se veszed...


~Úgy megütlek hogy azt is begipszelik akinek elmeséled!


~Későn fog rádöbbenni, hogy mégis volt egy lány, ki hibái ellenére eszméletlenül tudta szeretni... /vagy nem/...


~Lehet egyszerű vagy egyedi.. minden mástól függ.. Nekem tevagy aki érzelmeim keveri..


~A Földön nincs mennyország, de vannak darabjai.


~Néha nyugtalan lelkem és félek, hogy nem mondhatom el,azt, hogy nélküled semmit sem érek.


~Az ígéreteket nem tartják be. Ezt tőled tanultam.


~Mindenre emlékszem, hidd el minden pillanatra..


~Leszoktatom magam rólad.


~A szívet azért rejtette el Isten, hogy ne lássa senki amikor megszakad..


~Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked...


~Tévedéseink felét azért követjük el, mert érzünk, amikor gondolkodnunk kellene, a másik felét pedig azért, mert gondolkodunk, amikor éreznünk kellene..


~Lehet, hogy Te mást találtál akivel most boldogabb vagy, de soha senki másnak nem lehetsz az, aki nekem vagy!


~Menekültem...próbáltam futni álmomban, de nem léphettem...Hát mit tegyek, ha a préda megint én lettem...


~Hányféle üvegfal létezik bennünk? És hánnyal kell megküzdenünk
egy életen át? Hányszor veszíthetünk el valakit? És hányszor önmagunkat?




~Becsaptál, hazudtál, hitegettél, kedves voltál, vicceltél, szerettél, imádtál, gyűlöltél...


~ Fáj, hogy ennyire szeretlek ... mert ha rád nézek, látom, hogy ez téged mennyire nem érdekel

~ Te vagy minden, ami belőlem hiányzik.. 


~Nem kellene, hogy szeresselek, s törődjek veled. Nem kellene úgy élnem az életem, hogy folyton arra vágyjak, hogy velem légy. Nem kellene azon elmélkednem, hogy vajon merre jársz, s mit teszel. Sajnálom, nem tehetek róla. Szerelmes vagyok beléd.


~Az én hercegem nem lóval jön, hanem gyalog. Valószínűleg ezért ér ide ilyen lassan...


~Azt hiszem ennyire még soha nem voltam senkié.


~Zuhantam. Az egyik kezemben a szívét tartottam, a másikban pedig a sajátom. Valamelyiket el kellett engednem, hogy megmentsem magam. Az ésszerű az lett volna, hogy magamat mentem, de ehelyett eldobtam mindenem, amim csak van, hogy vigyázhassak az Ő szívére.


~Megváltozott az életem, mikor elfoglaltad szívem, másnak helyet sem hagyva, még engem is kitúrtál innen.


~A legrosszabb érzés nem a magány, hanem az hogy akit te sosem tudnál elfelejteni,megfeledkezik rólad.


~Vodka+jég=károsítja a vesét. Rum+ jég= károsítja a májat. Wgiskey+ jég= károsítja a szivet. Gin+ jég= károsítja az agyat. Ki hitte volna hogy az a kurva JÉG tesz tönkre bennünekt?!


~A többiektől szép az élet,másoktól meg kurva ronda.


~Egy lánynak a lábai a legjobb barátai. Néha azonban a jó barátoknak is el kell válniuk egymástól.


~Neee, ne! Csak a gombokat ne! Gumicukorból vannak..


~Isten megteremtette az óceánokat.. a tavakat.. aztán Téged is. De tudod, mindannyian követünk el hibákat.


~Egy vagyok a millióból
De ennyi nekem is jár a jóból
Hogyha megkapom ezt az álmot
Gyönyörű lepke lesz a hernyóból
Könnyű szárnyain elrepít
Oda ahol semmi nem kényszerít
Arra, hogy a testem hordja a lelkem terhét
Felszabadít
És tépd el a láncaim ordítva, kettéhasítva.


~Szinte hihetetlennek éreztem, hogy valaki teljesen egyedül, minden segítség nélkül ennyire hülye legyen.


~A régi barát aranyat ér, az új ezüstöt, és van aki sz*rt se.


~Ha nem tudsz magadon nevetni, én örömmel megteszem helyetted.


~Inkább legyek Alzheimer kóros, mint Parkinson kóros, mert inkább felejtsem el kifizetni a sört mint, hogy kiborogassam.


~Spongyabob: A mi kedves barátunk már alulról szagolja az ibolyát.
Patrik: Én azt hittem meghalt.


~Óriási szappanbuborék szeli át az eget majd a végén a szemembe néz és egyszerűen kinevet..


~Elkerül a szerencse, mint a minőség a Tescot.


~Úgy várom már, hogy kisírd a szemed a vállamon, de csak szeretnéd, mert én kirúgom a fogad egyenként..


~- Mit akarsz a jövőtől? 
- Elfutsz, ha azt mondom téged?
- Utánam futsz, ha azt mondom igen?


~Édes mosollyal vágom el a torkom...


~Ma mosoly, holnap könnyek, ma még nehéz, holnap könnyebb. Nézz az égre, a legszebb fényre, láss egy álmot, s harcolj érte!


~Nem szeretsz? Kb lesz*rom, tök nyugodtan fogok aludni. Te meg tépj egy számot, állj be a sorba és még dobok egy csókot is.


~...nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért,mert már nem része az életednek!...